FKGP logo

Magyar lelkek karácsonya - 2016

A magyar néplélek beteg, s mi azt szeretnénk, hogy egészséges legyen.
Szent István Magyarországot a Nyugathoz kapcsolta, s ez ezer éven át a magyarság fennmaradását szolgálta. Abban a pillanatban, hogy Magyarország a Nyugat része lett, - azok, akikhez tartozni szeretnénk -, ütöttek,vágtak bennünket.
De a magyarság csodálatosan helytállt, s fantasztikusan fejlődött jó 500 éven át, Mátyás király haláláig. Kibírtuk a szörnyű pusztítással együtt járó tatárjárást, a belviszályokat, széthúzásokat. Minden gond ellenére Magyarország rendezte a középkori Európa legfontosabb rendezvényét, a Visegrádi Kongresszust is 1335-ben, jelezvén: Európában megkerülhetetlen a magyar vélemény.
A török korszak 150 éve a három részre szakadt ország középső részén mind lélekszámban, mind a néplélek erejét tekintve komoly törést okozott. A Habsburgok uralma 1526-tól 1918-ig nem a falvak, városok feldúlásában volt érdekelt, ezalatt a közel 400 év alatt az emberek agyának, lelkének átprogramozása volt az osztrákok fő célja. (Áltudományos blöffökkel a finnugor népek családjába tereltek volna bennünket. A kétségtelen fennálló rokonság sokkal távolibb, mint azt az osztrákok ideológusai terjesztették.)
Persze, ha egy kicsit is úgy érezték, hogy a hatalmukat veszélyezteti valamilyen ellenkezés, kíméletlenül vérfürdőt rendeztek, lásd pl. mádéfalvi veszedelem.
Eljutottunk Trianonig, s kevés dologban van olyan közmegegyezés, mint abban, hogy a történelmünkben ez az esemény felért egy gerinctöréssel.
Azóta ez a seb nem hajlandó begyó-gyulni, rájött még 1956, s a rendszerváltásnak nevezett történelmi tévedés.
Szomorúak vagyunk, pesszimisták, s mindez nem elég: a legújabb kor szellemi pestise, a zabolátlan liberalizmus első számú céltáblája a magyarságtudat, a magyar néplélek rombolása lett. Valósággal sportot űztek és űznek minden olyan dolognak a kigúnyolásában, ledegradálásában, lekicsinylésében, ami magyar. Ami egy magyar embernek fontos, a nemzeti jelképektől kezdve egy úszó világbajnokságig, az esetleges olimpiáig, az nekik mind az ócsárlásuk céltáblája.
De mi is a néplélek?
A lélektan az egyes emberek lelki jelenségeivel foglalkozik. Ám ahogy az emberek egymással való érintkezése folyamatosan alakítja mindenkinek a lelkét, a nagyobb közösségek tagjai bizonyos tekintetben közös lélekkel rendelkeznek. Ez megnyilvánul a közös nyelvben, ősi mítoszokban, mondákban, a közös vallásban, érzésekben, cselekedetekben, sajátos intézményekben. Nem szabad összetéveszteni a nemzeti szellemmel, amely a nemzet kultúrájában, a nemzettagok alkotásaiban nyilvánul meg.
A néplélek ereje egy nemzet ereje. Ha sorozatban ütik, vágják, gyengítik, gyengül maga a nemzet is. Ennek legfontosabb, elsősorban sportversenyeken látható, szinte kitapintható megnyilvánulása az önbizalom hiánya. Hányszor és hányszor kaptak ki csapataink az utolsó pillanatokban, mert egy gól miatt összeomlottak lelkileg..?
Azért térek ki a sport területére, mert miközben egyáltalán nem a sporttal szeretnék foglalkozni, a leglátványosabb példák erről a területről vehetők.
Megjelent a minap egy nagyobb interjú a fociválogatott szövetségi kapitányával. Arról beszélt többek között, hogy mi volt a legfontosabb a munkájában.
Az önbizalmukat kellett visszaadni. A legtöbb erőfeszítést annak érdekében kellett tennie neki is, és munkatársainak is, hogy a játékosok önbecsülése helyreálljon. A fizikai kondíciót pár hét alatt föl lehet hozni világklasszisok mércéje szerint is magasra, de hiába van valaki 100 százalékos erőben, ha az önbizalma 10 százalékos.
Elvitte a játékosokat a magyar hírességek múzeumába, beszélt nekik (egy német!) a magyar történelem dicsőséges eseményeiről. Bernd Storck nagy dolgot hajtott végre. Az Európa Bajnokságon a magyar játékosok oroszlánként harcoltak az elsőtől az utolsó pillanatig.
Van a magyar történelemben példa arra, hogy a politikában, az irodalomban, a zenében a magyar nemzet önbecsülését építették.
Itt van rögtön a 2017-es esztendő három nevezetes dátuma: kettő Szent László királyunkhoz kötődik, trónra lépésének 940-ik, szentté avatásának 825 évfordulóját ünnepeljük. Lovagkirályként védte az országot, gyarapította, méltóságot adott a magyar névnek. A népemlékezetben az egyik legerősebben élő személy, s mi adja az emékezet erejét? Hát az ilyen mondatok például: “Minden nemzeti és társadalmi nagyságnak kettős alapja van: kereszténységen nyugvó belső társadalmi rendezettség és jólét, s az ebből táplálkozó külső tekintély.”
A 200 éve született Arany János elbeszélő költeményei (Toldi) mondái (Rege a csodaszarvasról), balladái (Buda halála) mind visszanyúlnak a történelembe, sőt az őstörténetbe, s minden szavával a magyar néplelket építi.
A zenében Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricus-szal (Magyar Zsoltár) és a Budavári Te Deum – mal nemcsak zenetörténeti, hanem igazi történelmi tettet cselekszik, mert ezzel a két művel a magyar zenetörténet hiányzó 150 évét íveli át, - a török hódoltság korszakát –, s teszi teljessé a magyarság zenevilágát az ősi pásztorok furulyaszavától napjainkig.
A magyar néplélek újra erős lesz! Van erő, lelkierő is a magyar népben, csak okos módszerekkel (mint a német edző a focistáinkkal) elő kell hívni.
Hogy is kezdi legnagyobb költőnk Arany János a Rege a csodaszarvasról című mondáját…?
…”Száll a madár ágrul ágra,
száll az ének szájrul szájra,…
Hirdesse az ének, hogy a magyar nép bízik önmagában, újra erős nemzedéket nevel, s 2016 karácsonyán tudja, hogy lelki erejét az egykor az éjszaka során megszülető kisded táplálja, s az őt világra hozó édesanyja óvja, - első szent királyunk felajánlása óta.


Hegedüs Péter

2016-12-27

Kisgazda hírek

További hírek

Gazdaság
Belföld
Pályázatok
Határon Túl
Hungarikum
Külföld
Elnöki jegyzet

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára

 
óra
 
naptár
«   2017 Március   »
HKSZCSPSZV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
 
Önök szerint
Egyetért-e Ön azzal hogy Európai Uniós népszavazással az európai emberek döntsenek a kvóta rendszerről?