FKGP logo

Hatvan éves fájdalom – 1956. október 23.

A fiatalok kezdték, Szegeden. A műszaki egyetemisták folytatták Budapesten. A politikusok csak lassan reagáltak, az értelmiség egy része lelkesedett, nagyon kis részük tevőlegesen küzdött, legalább egy verssel, más része kivárt.

A véletlen, a „Sors keze” komoly szerepet kapott.

A Rádió parlamentben dolgozó munkatársai közvetítés híján zenét akartak sugározni, de nem vittek magukkal lemezeket. Pontosabban egyikük a biztonság kedvéért mégis becsomagolt egyet-kettőt. Amit előkapott, az Beethoven Egmont nyitánya volt. Ez a lemez volt az egyetlen, amelyik nem volt sérült, órák hosszat ezt forgatták, így lett emblematikus zenéje a forradalomnak az Egmont nyitány.

Aki csak egyszer is végighallgatta behunyt szemmel, az előtt gondolatban lepergett a forradalom maga. Feszültségeivel, küzdelmekkel, pár perces, pár órás, pár napos diadalokkal, mélységes mély fájdalmakkal, gyásszal a letiportság, a kilátástalanság szörnyű érzésével.

Az ötvenhatos magyarok zsigereiben, génjeiben ott rejtőztek a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékképei, a szabadságvágy kiirthatatlan eszménye, a magyarság sikerei önfenntartása, haladása érdekében Árpádtól, Mátyás királytól a Trianon utáni talpraállástól 1945-ig bezárólag.

Akkor a Független Kisgazdapárt irányításával még egy óriási nekirugaszkodással a magyar nép kezében tarthatta a gyeplőt, ám a kommunisták az oroszokkal azt rövidesen, 1947 – ben kicsavarták.

Igy alakult ki az a helyzet, hogy amikor az úgynevezett ötvenes évekről beszélünk, tudhatjuk, hogy az 1947-ben kezdődött, s 1963-ig az utolsó ötvenhatos akasztásig tartott.

A fiatalok lendületét a szovjet tankok törték meg, a politizáló elit tehetségtelensége, a hamis amerikai ígéretek. Október 30-a után már csak azok maradtak, akiknek nem volt vesztenivalójuk az életükön kívül. A pesti srácok, az első pillanattól harcolók vállát nyomta már csak a szabadságharc keresztje felfelé a maguk Golgotáján…

A hatalom idegen birtokosai, s hazai bérenceik már semmit nem bíztak a véletlenre, vadállatok módjára irtották a remény felvillantásában résztvevőket.

A mai emlékezet feladatokat ró ránk: megőrizni fiataljainkat, különben soha nem lesz, aki elkezdjen egy felkelést, s megőrizni 56-nak azt az erkölcsi tisztaságát, amelyért mindig érdemes lesz élni. 

Így marad 56 örök fegyver a kezünkben.

Hegedüs Péter

2016-10-23

Kisgazda hírek

További hírek

Gazdaság
Belföld
Pályázatok
Határon Túl
Hungarikum
Külföld
Elnöki jegyzet

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára

 
óra
 
naptár
«   2017 Március   »
HKSZCSPSZV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
 
Önök szerint
Egyetért-e Ön azzal hogy Európai Uniós népszavazással az európai emberek döntsenek a kvóta rendszerről?