FKGP logo

 

A Független Kisgazdapárt Országos Tagnyilvántartása

- Szabályzat -

 

-             A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete -

 

Az Országos Vezetőség 2008 március 1 - i ülésén az alábbiak szerint szabályozta az Országos Tagnyilvántartást (OV/2008/III./1.), amely az SZMSZ mellékleteként tartalmazza mindazon törvényi és pártalkotmányi szabályozásokat, illetve országos vezetőségi előírásokat, amelyek

 

-         a tagfelvétel,

-         a tagsági viszony,

-         a tagsági viszony megszűnése

tárgyában a Független Kisgazdapárt valamennyi tagja számára kötelezők.

Az SZMSZ fentiekkel összefüggő szabályozása a szabályzat mellékletében felsorolt törvényeken, ill. Pártalkotmányi előírásokon alapszik.

 

  1. I.                   Az Országos Tagnyilvántartás rendje meglévő, regisztrált tag

esetében:

a, Az Országos Vezetőség 2008 március 1.- i  (OV/2008/III./1.) határozatával egyúttal országos tagrevíziót rendel el.

Ennek során: Valamennyi eddig is regisztrált tagnak alá kell írnia a „Tagsági viszonyt megújító nyilatkozat”-ot. Regisztrált párttagok között (választó és választható) csak ennek révén tartható számon.

    b, A dokumentumot a tag és a megyei elnök egyidejű aláírását követően az országos elnök is aláírja és lepecsételi.  Az eredeti példányt az országos központ, 1-1 másolati példányát a megyei elnök, az alapszervezeti elnök, illetve 1 példányt a tag köteles megőrizni.

A tagnyilvántartás sorszáma kizárólag az ügyintézéshez kötődik, erkölcsi, ill. egyéb adminisztrációs jelentősége nincs.

c,  A tagnyilvántartás az eddig is regisztrált tagok esetében formalitás, lényege az egységesség annak érdekében, hogy hivatalos szerveknél - bíróság, rendőrség, ügyészség – áttekinthető dokumentumokat tudjunk felmutatni.

A(z újra) regisztrált tagokról készült megyei lista eredeti példányát az Országos Központban a főtitkár őrzi, a másodpéldányt a megyei elnök magánál fűzi le.

 

  1. II.                 Új tagok felvétele

 

a,  Új tag felvétele a Pártalkotmány 4. §. - val összhangban az alapszervezeteknél kezdeményezhető, két (már legalább két éve FKgP – tag) ajánló, valamint a belépni szándékozó által aláírt Belépési Nyilatkozat leadásával. Mindenki csak a lakóhely szerinti alapszervezetnél vehető fel (csak ott lehet jelentkezni tagfelvételre !), de országos elnöki engedéllyel indokolt esetben más alapszervezethez is kérheti átigazolását. Az Országos Vezetőség létrehozza a Központi alapszervezetet az országos főtitkár alapszervezeti irányításával. Ide azok a tisztségviselők tartozhatnak, akiknek személyével kapcsolatos manipulációk kivédése indokolt, illetve lakóhelyüknél nincs működő(képes) alapszervezet.

 

b, A Belépési Nyilatkozat leadását követően a Pártalkotmány 4.§. (1) és (2) bekezdésében rejlő ellentmondást az SZMSZ szabályozásával az Országos Vezetőség a következőképpen oldja fel:

-         az aláírt Belépési Nyilatkozat leadását követő nyolc napon belül az alapszervezet vezetője köteles a megyei elnökhöz továbbítani a Belépési Nyilatkozatot, aki azt a kézhezvételtől számított 14 napon belül az Országos Központba véleményezve továbbítja.

Ott az érkezéstől számított nyolc napon belül az Országos Elnök és a Megyei Elnök a Pártalkotmány 4.§.(2) bekezdésnek megfelelően eljárva az alapszervezet javaslatát mérlegelve döntést hoz a felvételről, amely döntést az Országos Központ postáz, az elnök, vagy a főtitkár aláírásával.

A döntésnek tartalmaznia kell a következőket:

-         felvétel esetén tartalmazza a regisztráció betűjelét (megye betűjele) és sorszámát, a tagkönyv számát és a tagkönyv átadásának időpontját.

-         elutasítás (nemleges válasz) esetén az elutasítás rövid indokát. Az elutasítás ellen fellebbezésnek helye nincs.

-         Külön fel kell hívni a figyelmet minden új tag esetében arra, hogy a tagsági viszonya egy évi próbaidőre szól, ezalatt tisztségre nem választható. Amennyiben az egy év eltelte után az alapszervezeti vezető, ill. a megyei vezető együttesen aláírt levélben a tagsági viszonyt megerősíti az országos elnöknél, a tagsági viszony határozatlan idejűvé válik. Próbaidős tag fegyelemsértése esetén a tagsági viszonyt a megyei elnök, ill. az országos elnök/főtitkár azonnali hatállyal megszüntetheti.

-          

  1. III.              A tagnyilvántartás adminisztratív rendje:

a, A megyei listákat az Országos Elnök, az Országos Főtitkár és a Megyei Elnök közösen készíti el.

A közös jóváhagyás után 3 havonta frissítik a listát a megyei elnök jelentése alapján, ugyancsak közösen.

Az így együttesen jóváhagyott, aláírt friss tagnévsor eredeti példánya az Országos Központban a Főtitkár, a másodpéldányt a Megyei Elnök őrzi.

b,   A létszámváltozásról az Országos Elnök az Országos Vezetőségnek negyedévente számol be.

c,     Azt a regisztrált tagot, aki egy éven át sem az alapszervezeténél, sem pedig a megyei szervezetnél, sem az országos központban nem ad életjelt magáról, a regisztrált tagok köréből ki kell vezetni, de őt erről külön értesíteni kell a Pártalkotmány 5.§. (1) bekezdésére hivatkozással, felajánlva a pártoló tagi statuszt.

 

  1. IV.              A Pártoló tagság nyilvántartása

 

  1. 1.     A Pártoló tagsági viszony külön erre a célra szerkesztett Belépési nyilatkozat aláírásával, illetve az alapszervezeti elnök és a megyei elnök jóváhagyó aláírásával keletkezik.
  2. 2.     A Pártoló tagsági „Belépési Nyilatkozat” alapvetően abban különbözik a regisztrált tagsághoz szükséges Belépési Nyilatkozattól, hogy  a Pártoló tag esetében két külön ajánlóra nincs szükség.
  3. 3.     A Pártoló tagsági igazolvány is különbözik a regisztrált tagok igazolványától, mindössze négyoldalas, mert az ő esetükben a tagdíjfizetés rögzítéséhez nincs szükség oldalakra.

 

 

  1. V.                Tiszteletbeli tag

Tiszteletbeli tagsági oklevelet a Megyei Elnök javaslatára (minden megyei elnök egy évben csak egy főre tehet ajánlatot) az Országos Elnök országos ünnepség alkalmával nyújt át. (Két ilyen ünnep ad erre a célra alkalmat: január 12-e, a pártalapítás napja és október 12. a „békési program” elfogadásának, a”Független Kisgazdapárt” tényleges alapításának napja.

 

             

  Az SZMSZ V. fejezet mellékleteként jegyzett

Országos Tagnyilvántartás

szabályozása az alábbi jogszabályokon alapul:

 

 

  1. 1.     1989/II. törvény az egyesülési jogról

3.§ (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

        (2) A tömegmozgalom tevékenységében nem  nyilvántartott tagok is részt vehetnek.

        (3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.

        (4)

             BH. 2001. 346. A törvény kizáró rendelkezésének hiányában a társadalmi szervezet az Alapszabályban szabadon rendelkezhet a tagok jogairól és kötelességeiről.

            BH.  2000. 274. A társadalmi szervezetben  a tagdíjfizetés elmulasztása nem vezet automatikusan a tagsági viszony megszüntetéséhez, ehhez szabályozott eljárás eredményeképpen hozott határozatra van szükség.

            BH. 1993.54. A társadalmi szervezet maga határozza meg a működés rendjét és e szabályok érvényesítésének biztosítékait.

 

 

 

 

10.§.

            BH.1993.120. A társadalmi szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, az ilyen korlátozó nem sérti az egyén egyesülési jogát.

 

            BH.1990.355 A társadalmi szervezeti tagsági viszonyra a jogszabályba nem ütköző alapszabály az irányadó, a tagsági viszony fennállásának megállapítására az alapszabálytól eltérően – bírói úton nincs lehetőség.

 

15.§. (9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült – az alapszabály mellékletét képező-nyilvántartás nem nyilvános.

 

2. Pártalkotmány

1.§. A párt célja

(1) A párt célja: alkotmányos úton demokratikus politikai szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, akik a független Magyar Köztársaságban az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai alapján félelemtől és nélkülözéstől mentesen a keresztény erkölcsi törvények követelményei szerint a nemzeti hagyományokat és a magántulajdon elveit tiszteletben tartva kívánnak élni.

3.§. A párt tagjai

(1) A Független Kisgazdapárt háromfajta tagsági viszonyt különböztet meg:

            - az Országos Központ tagnyilvántartásában regisztrált párttag,

            - pártoló tag,

            - tiszteletbeli tag.

Szavazati joggal csak a „párttag” – státusszal rendelkezők bírnak, a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal rendelkeznek,- meghívásuk esetén. A tagsági viszonnyal kapcsolatos további rendelkezésekről az Országos Vezetőség az SZMSZ-ben gondoskodik 2008. okt. – 31-ig.

 

(2) A párt tagja lehet  minden feddhetetlen, nagykorú, cselekvőképes személy, aki más pártnak nem tagja, és aki a párt célkitűzéseit magáénak vallja, és a jelen alkotmányban, valamint az annak alapján megfogalmazott szabályzatokban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elismeri.

A 2002-es választások után a Független Kisgazdapárton belül kialakult sorozatosan tisztázatlan jogi helyzetben aktív politizálási lehetőséget más szervezetben keresőket a Párt visszafogadja, - az alapszervezetek jóváhagyásával.

A visszatérés lehetősége új párt alapítóira nem vonatkozik.

(3) A párt tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek.

 

  1. 4.     §. Belépés

(1) A pártba való belépés a 3.§ (1) bekezdésében írottakat magába foglaló nyilatkozat megadásával történik. A belépő ezt bármely alap/helyi pártszervezetnél benyújthatja. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírását követő 30. nappal kezdődik.

(2) A belépési nyilatkozatot a leadását követő 30. napon belül az alap/helyi pártszervezet vezetősége visszautasíthatja, ha úgy vélelmezi, hogy a kérelmező etikai, vagy politikai okokból nem kívánatos. A döntés ellen a kérelmező a párt illetékes fegyelmi hatóságához fellebbezhet.

(3) Minden párttag köteles magát az illetékes pártszervezet felhívására a korábbi politikai és etikai magatartását illetően igazolási eljárásnak alávetni. Az igazolási eljárást az alap/helyi pártszervezet folytatja le.

 

 

 

 

5.§  Tagok kötelességei

(1) A tagok kötelesek a párt célkitűzéseit alaposan megismerni. A párt szervezeteinek munkájában szellemi és anyagi tehetségükhöz mérten részt venni, és a párt politikáját a társadalomban érvényesíteni.

(2) A tagok pártfegyelem alatt állnak. Pártbeli tevékenységük során a párt szerveinek utasításait lelkiismeretesen követni kötelesek.

Az a vezető tisztségviselő párttag, aki más párt, ill. társadalmi szervezet számra a 2006-os választásokon ajánlószelvényeket gyűjtött, más párt részére kampányolt, ill. más párt szineiben indult az országgyűlési, vagy önkormányzati választáson, automatikusan kizárta magát a Független Kisgazdapárt tagjai közül.

A kizárás fegyelmi tárgyalás és írásbeli értesítés nélkül lép életbe. A kizárás tényét a megyei vezetőség és az országos elnökség dokumentálja az elkövetés idejére visszamenő hatállyal. Ez az eljárás az elkövetkezendő választásokra is érvényes.

Az érintett vezetők 2006 december 31-ig kérhetik írásban az illetékes megyei vezetőségtől újrafelvételüket a pártba. A kérelem elbírálásáról az illetékes megyei vezetőség dönt, az országos elnökség jóváhagyásával.

(3) A párt szerveinek döntése ellen – a pártok működéséről szóló törvények rendelkezéseinek betartásán túlmenően – csak pártfórumokon léphetnek fel.

(4) A párttagok a párt kiadásainak fedezéséhez tagdíjjal kötelesek hozzájárulni. Ennek összegét évente az országos nagygyűlés állapítja meg.

(5) BH. 2000. 274. A társadalmi szervezetben a tagdíjfizetés elmúlasztása nem vezet automatikusan a tagsági viszony megszüntetéséhez, ehhez szabályozott eljárás eredményeképpen hozott határozatra van szükség.

(6) A tagsági díjat az alapszervezetek maguk határozzák meg.

 

 

 

6.§. Tagok jogai

 

 

(1) A tagok jogosultak a párt alkotmányos életében részt venni. Különösképpen jogosultak a párt gyűlésein megjelenni, ott felszólalni, és a határozatok meghozatalában közreműködni.

(2) Párttisztségre – amennyiben a jelen alkotmány rendelkezéseiből más nem következik – a tagok bármelyike megválasztható illetve testületi döntéssel tisztséggel megbízható.

(3) Minden tagnak jogában áll a párt bármelyik szervéhez indítvánnyal vagy panasszal fordulni. Az illetékes szerv 30 napon belül érdemben válaszolni köteles.

(4) A tagok jogosultak a párt jelvényeit viselni.

(5) Az (1) – (4) bekezdésben rögzített jogosítványok kizárólag a 3.§. (1) bekezdésben meghatározott regisztrált párttagokra vonatkoznak.

 

7.§. A párttagság megszűnése

(1) A párttagság megszűnik: halál, kilépés, kizárás által.

(2) A kilépést a tagsági igazolvány egyidejű visszaszolgáltatása mellett annál a pártszervezetnél kell bejelenteni, amelynél az illető tagot nyilvántartják.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

 

és Országos Központjának

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

I. A SZABÁLYZAT TARTALMA, CÉLJA, ÉRVÉNYESÜLÉSE               l.

 

II. A PÁRT VÁLASZTOTT SZERVEZETEI, A SZERVEK MŰKÖDÉSE             2.

 

1. Az Országos Nagygyűlés                                                                       2.

 

2. Az Országos Nagyválasztmány                                                              7.

 

3. Az Országos Vezetőség                                                                          8.

 

4. Az Országos Elnökség                                                                   10.

 

5. Az Országos Fegyelmi Bizottság                                                    12.

 

6. Az Országos Ellenőrző Bizottság                                                   13.

 

 

III. AZ ORSZÁGOS SZERVEZET                                                                   15.

 

  1. Választott megyei és testületi szervezetek                                     15.

 

  1. Választott helyi és testületi szervezetek                                                  18.

 

 

IV. A PÁRT ORSZÁGOS TISZTSÉGVISELŐI                                     20.

 

V. AZ ORSZÁGOS KÖZPONT                                                               28.

 

          1. Az Országos Központ alapadatai                                                            29.

 

2. Az Országos Központ szervezeti felépítése és személyi állománya    31.

 

3. Az általános működés rendje                                                                  52.

 

 

 

I.

A SZABÁLYZAT TARTALMA, CÉLJA ÉRVÉNYESÜLÉSE

 

 

A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt  (továbbiakban: Független Kisgazdapárt), összhangban a Magyar Köztársaság Alaptörvényével, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénnyel, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.   törvénnyel, a 2013. évi V. törvénnyel (Új Polgári Törvénykönyv), és a  Kisgazdapárt Alkotmányával, a párt egésze, és az Országos Központ hatékony működése és az országos vezetés politikai irányvonalának érvényesítése érdekében, az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja.

 

A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt az 1989. évi II. tv. alapján a Fővárosi Bíróság által 861. sorszám alatt nyilvántartásba vett társadalmi szervezetként, mint politikai párt működik a Pártalkotmány (és mellékletei) előírásainak és az első bekezdésben rögzített törvények által meghatározott feltételeknek megfelelően. A pártszervezet alulról építkező demokratikus intézmény, melyet a közös politikai elkötelezettség formál egységgé.

 

A párt szervezeti felépítése:

 

•    alapszervezetek,

•    helyi szervezetek,

•    körzeti központok,

•    megyei központok,

•    Országos Központ.

•   A pártszervezetek mellett működnek a tagozatok, valamint a párt alapelveivel összhangban álló csoportok.

 

A szervezetet választott testületi vezetés irányítja, azonban annak alárendelten az egyéni vezetői felelősség is érvényesül. A pártszervezetek vezetőségüket taglétszámuknak és a szükségnek megfelelően választják.

 

A határozathozatalok tekintetében egyedüli irányadó az új Ptk.(2013. évi V.tv.) 3:19 §.

 

(1)   A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2)   A határozathozatalkor nem szavazhat az,

a, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

d, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója

e, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

vagy

f, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3)   A tagok, vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

A pártban vezetői tisztséget és alkalmazotti állást csak a párthoz hű, múltbeli tevékenységét igazolt személy vállalhat.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok tekintetében az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 3: 22. §. az irányadó

 

(1)   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2)   Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3)   A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4)   Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5)   Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatály alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy tisztségviselője nem lehet.

(6)   Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nemlehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Ezen szabályzat a Független Kisgazdapárt alkotmányára épül és azon rendelkezéseket tartalmazza, amelyek az alkotmányban létrehozott szervek működését, az anyagi jogszabályok - jogok és kötelezettségek - érvényesülését, az alkotmányban foglaltak végrehajtását szolgálják.

 

Ezen szabályzat rendelkezései a Független Kisgazdapárt valamennyi szervére, tisztségviselőjére, tagjára, és alkalmazottjára kötelezőek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.

A   PÁRT   VÁLASZTOTT  SZERVEZETEI,

SZERVEK   MŰKÖDÉSE

 

II. /l.   AZ   ORSZÁGOS   NAGYGYŰLÉS

 

Az Országos Nagygyűlés az országos szervezet és az Országos Központ legfelsőbb szerve, amely az országos vezetőségből, a megyék elnökségéből, az országgyűlési képviselőkből és az alapszervezetek, helyi szervezetek elnökeiből áll.

 

A párt országos elnöke évente egyszer köteles összehívni.

 

Tagjai egyharmadának írásbeli kérésére az elnök köteles 15 napon belül összehívni.

Az Országos Nagygyűlés a pártalkotmányban meghatározott hatáskörben fejti ki tevékenységét.

 

Az Országos Nagygyűlés előkészítése összehívása.

 

Az Országos Nagygyűlést és a napirendjén szereplő ügyeket az Országos Elnökség /országos elnök / készíti elő.

 

A küldötteket az ülés megtartása előtt legalább 8 nappal kiküldött meghívóval, a napirend feltüntetésével kell meghívni.

 

Az Országos Elnök, Országos Elnökség meghívhatja a párttal kapcsolatban álló más szerv vagy pártok képviselőit is. Ezek körét esetenként határozzák meg.

 

Az Országos Nagygyűlés ülésének lefolytatása

 

Az Országos Nagygyűlés levezető elnöke a párt mindenkori országos elnöke, akadályoztatása esetén az Országos Elnökség által kijelölt más tisztségviselő.

 

A levezető elnök az ülés megnyitása előtt

 

- megvizsgálja az összehívás szabályszerűségét.

- megállapítja az Országos Nagygyűlés határozatképességét, vagy annak hiányát.

Határozatképtelenség esetén az elnökség 15 napon belül újabb időpontot tűz, - kivéve, ha a meghívóban előzetesen erre az esetre van más előírás.

 

A levezető elnök az ülés megnyitása után

 

- javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a két jkv. hitelesítő személyére és elfogadtatja azt,

- javaslatot tesz a mandátumvizsgálók és a szavazatszámlálók személyére és elfogadtatja azt,

- ismerteti a meghívóban közölt napirendet, a további javaslatot minősített szótöbbség esetén     felveszi a tárgysorozatba,

- felkéri a napirendi pont előadóit a tárgy ismertetésére, majd vezeti a vitát,

-ügyel a nagygyűlés rendjére és biztosítja a küldötteket megillető jogok gyakorlásának lehetőségét,

- érdemi javaslat hiányában a vitát lezárja

- figyelemmel kíséri a határozatképességet.

 

 

A határozathozatal módja

 Pártalkotmány-módosítás, illetve a párt életét alapjaiban befolyásoló döntés megszavazása előtt a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismerteti a mandátumvizsgálók jelentését.

 

A nagygyűlés határozatait a résztvevő küldöttek szavazással hozzák, mely lehet

 

-          nyílt vagy titkos,

-          egyszerű vagy minősített szótöbbségi szavazat

 

A nagygyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, és nyílt szavazással hozza.

Nem jogosult a küldött szavazásra, ha szavazati jogát ideiglenesen felfüggesztették.

 

 

A nagygyűlés egyszerű szótöbbséggel, de nyílt szavazással dönt:

 

•    új napirendi pontok felvételéről,

•    a párt politikájának kialakításáról a program elfogadásáról,

     személyi kérdésekben a bizalmatlansági indítvány elfogadása vagy elutasítása tárgyában,

•    a tagdíj megállapításáról.

 

Minősített szótöbbséggel dönt:

 

•    a pártalkotmány (módosítások) elfogadásáról,

•    a párt megszűnésének és már pártokkal való egyesülésének kérdésében.

 

A tagok csak személyesen szavazhatnak. Minden küldöttnek egy szavazata van.

Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

A titkos szavazás módja és lebonyolítása:

 

Lebonyolításának megszervezése az Országos Vezetőség feladata. A titkos szavazás előkészíti során a személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

Személyi feltételek:

Lehetőleg a nagygyűlést megelőző vezetőségi ülésen meg kell választani a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot. Ki kell jelölni továbbá a rendezésért felelős személyt vagy bizottságot, továbbá a rendezőket.

Szavazatszedő bizottság feladatai:

-          bélyegzővel ellátott szavazólapok elkészítése,

-          a szavazás rendjének, módjának ismertetése, a szavazóhelyiség és a szavazóurna ellenőrzése, majd lezárása,

-          a szavazás lebonyolítása és értékelése,

-          a szavazás eredményének megállapítása és jegyzőkönyvbe rögzítése,

-          eredmény kihirdetése.

Tárgyi feltételek

-          határozatképes nagygyűlés,

-          szavazóhelyiség, urna

-          a szavazólapok elkészítéséhez szükséges technikai feltételek

 

A titkos szavazás értékelése

Csak a szavazatszedő bizottság által készített és bélyegzővel ellátott szavazólap értékelhető. Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem tűnik ki, hogy kire adták. A szavazólapra írt megjegyzés a szavazat érvényességét nem érinti. A jelöltre a szavazólap kitöltésével lehet szavazni. Több jelölt esetén a szavazólap érintetlenül hagyása, a sorrendben elsőként feltüntetett jelöltre való szavazást jelenti.

A jelölt ellen a szavazólapon feltüntetett nevének áthúzásával és helyette javasolt személy nevének felírásával lehet szavazni.

 

A szavazás jegyzőkönyvi rögzítése

A jegyzőkönyvet a nagygyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető rögzíti.

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

-          a szavazás helyét, időpontját,

-          a szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak nevét,

-          a jelenléti ív alapján megállapított szükséges számszerű adatokat,

-          a határozatképesség megállapításához szükséges számszerű adatokat,

-          az elkészített és kiosztott szavazólapok darabszámát,

-          a szavazás eredményét személy és tisztség szerint, a megválasztott, valamint a szavazatot kapott tagok nevét,

-          a választás során előforduló jelentősebb eseményeket,

-          a hozott határozatok szövegét,

-          a végrehajtás határidejét és az azért felelős személyt

A szavazáson közjegyző jelenléte, közreműködése is igénybe vehető.

 

Az Országos Nagygyűlés utáni feladatok:

 

A nagygyűlés  után elsődleges  feladat a hozott határozatok főtitkár általi  végrehajtásának megszervezése, azok maradéktalan érvényre juttatása.

 

A nagygyűlés után 8 napon belül el kell készíteni a jegyzőkönyvet, mely tartalmazza:

 

•     a nagygyűlés megtartásának helyét,

•     a jelenléti  ív alapján megállapított és megjelent küldöttek  számát,  a határozatképesség megállapításához szükséges számszerű adatokat,

•     a meghívott és megjelent személyek felsorolását,

•    a nagygyűlés  tisztségviselőinek  (elnök,  hitelesítők, jegyzőkönyvvezető)  megbízását és nevét,

•    a napirendi pontokat és azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét,

•    a szavazás eredményét és a határozat szövegét,

•    a végrehajtás határidejét és az ezért felelős személy nevét.

 

A nagygyűlés határozatait az év kezdetétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, azokról az érintett személyek részére 8 napon belül határozati kivonattal kell értesítést küldeni.

 

A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a beszámolókat, a személyeket érintő határozatok átvételét dokumentáló iratokat.

 

A jegyzőkönyvet annak lezárása után a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. / 2.

AZ ORSZÁGOS NAGYVÁLASZTMÁNY

 

Az Országos Nagyválasztmány az Országos Vezetőségből és a megyei választmányok küldötteiből áll.

 

Feladata a párt elnökének, majd az ő javaslatára az elnökség további tagjainak megválasztása, továbbá döntés a bizalmatlansági indítványok elfogadásáról.

 

A nagyválasztmányt a párt elnöke (törvényes képviselője) hívja össze, minden országgyűlési képviselő választás után a hivatalos eredmény nyilvánosságra hozatalát követő 60 napon belül, legkésőbb az elnöki mandátum lejártáig meg kell tartani.

A pártelnökség vagy az Országos Fegyelmi Bizottság tagja elleni bizalmatlansági indítvány Országos Nagygyűlésen történt elfogadását követő 30 napon belül kell kitűzni, 60 napon belül meg kell tartani.

 

A pártelnöki tisztségre bármely párttag pályázhat. Egyforma lehetőséget kell adni, hogy a pályázók a megyei választmányi üléseken, illetve egyéb fórumokon bemutatkozhassanak. A Nagyválasztmányon először az elnök tisztségre pályázók listára kerülését kell megszavazni, majd a lista első két helyezettje közül kell az elnököt megválasztani.

 

Ugyanazt a személyt folyamatosan csak 3 ciklusra lehet megválasztani. Amennyiben kiemelkedő sikert ér el a párt, 4. ciklusra is megválasztható.

 

A megválasztott elnök tesz javaslatot az elnökség tagjaira, a pártigazgató és a pártfőügyész személyére.

 

A Nagyválasztmány szükség szerint három fős jelölő bizottságot választ, amely javaslatot tesz a fegyelmi bizottság, ill. az ellenőrző bizottság elnökére és tagjaira.

 

A jelölőbizottság feladata, hogy a küldöttek véleményének kikérésével a meghatározott tisztségre a nagyválasztmánynak személyre szóló javaslatot tegyen, a jelölés indokolása mellett.

A jelölőbizottság által javasoltakon kívül a nagyválasztmányon megjelent szavazásra jogosult küldöttek további jelölteket is javasolhatnak a jelölőlistára a tisztség megjelölésével. Titkos választás esetén a szavazólapra a jelölőbizottság által javasolt személy első helyre kerül.

A jelöltek felvételéről a szavazólapra a nagyválasztmány nyílt szavazás alapján, egyszerű szótöbbséggel határoz. Amennyiben nincs többes jelölés, és a titkos szavazásra sem érkezett javaslat a nagyválasztmány tagjai közül, a szavazólap alkalmazása szükségtelen.

 

A mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait a nagyválasztmány választja meg a levezető elnök előterjesztése alapján, a jelölőbizottsághoz hasonló módon.

 

Az Országos Nagyválasztmány ülésének lefolytatására az Országos Nagygyűlés lefolytatására vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

 

 

 

II./ 3.

AZ ORSZÁGOS VEZETŐSÉG

 

Az Országos Vezetőség az Országos Elnökségből, a megyei elnökökből, a párt tagozatainak és csoportjainak elnökeiből, a fegyelmi és ellenőrző bizottság elnökeiből, a pártfőügyészből áll.

Az Országos Vezetőség üléseit, az Országos Elnök a napirend megadásával hívja össze.

 

Főbb feladatai:

 

• két országos nagygyűlés között a párt politikájának kialakítása, a Pártalkotmány 21. §-ának  aktualizálása az elnöki mandátummal kapcsolatos nagyválasztmányi döntésnek megfelelően, annak szöveges tartalmi változtatása nélkül.

• dönt egy esetleges koalíció létesítése és megszüntetése tárgyában,

• jóváhagyja a más belföldi és külföldi szervezetekkel való hivatalos kapcsolat létesítését és  megszüntetését,

• jóváhagyja az államigazgatásban szereplő vezető állású párttagok személyét,

• jóváhagyja a párt országgyűlési és önkormányzati képviselő jelöltjeinek listáját,

• elfogadja a párt költségvetését,

• az Országos Elnök javaslatára felmenti, illetve kinevezi az elnökségi tagokat.

 

Ezekhez a döntésekhez a jelenlévő tagok 2/3-ad részének beleegyező szavazata szükséges, kivéve az elnökségi tagok kinevezését, illetve felmentését.

Az Országos Vezetőség fegyelmi jogköre:

•    elbírálja az Országos Fegyelmi Bizottságnál és a Képviselőcsoport Fegyelmi Bizottságánál

      az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket ,

 •    az Országos Vezetőség bármely fegyelmi ügyet elbírálás végett saját hatáskörébe vonhat.

 

A pártalkotmány keretei között - azok határozatainak megfelelően - jogosult dönteni a párt szervezeti életével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben. Minden olyan ügyben köteles intézkedni, amelyei jogszabály, szervezeti szabályzat vagy alkotmány nem utal más szerv, tisztségviselő hatáskörébe.

 

 

 

 

 

Az Országos Vezetőség működése:

 

Tevékenységét testületileg fejti ki. Határozatképes, ha ülésén tagjainak ötven százaléka, plusz egy fő jelen van.

 

Döntéseit, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt.

 

Kéthavonta egy alkalommal rendes ülést tart. Az elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést is tarthat.

 

Üléseit a párt Országos Elnöke, akadályoztatása esetén a párt főtitkára készíti elő és hívja össze az ülés előtt 8 nappal, az írásos beszámolókkal, határozati javaslatokkal együtt kiküldött napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval. A vezetőségi ülésre meghívható az állami és társadalmi szervezetek képviselői, továbbá más személyek is.

 

A vezetőségi ülés testületi ülésén az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár elnököl.

A levezető elnök feladataira, az ülés lefolytatására, az Országos Nagygyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

A vezetőség — tevékenységének ellátása során — szorosan együttműködik a megyék vezetőségével. A Kisgazdapárt gazdálkodását és tagságát érintő alapvető kérdésekben, valamint személyi ügyekben kikéri a farakció véleményét.

 

Az Országos Vezetőség ülései jegyzőkönyvének vezetésére, annak hitelesítésére a nagyválasztmány szabályai értelemszerűen alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvben egyhangú szavazás hiányában a határozat ellen szavazókat, vagy a szavazástól tartózkodókat név szerint rögzíteni kell, ha e tény feljegyzését, rögzítését kérik.

Az ülés után a vezetőség feladata, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának megszervezése, a határozat érvényre juttatása, illetve a végrehajtás ellenőrzése.

 

 

 

II. / 4.

 

AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG

 

 

Az Országos Elnökség tagjai:

 

•  A párt elnöke,

•  főtitkára,

•  pártigazgató

•  a párt főügyésze,

•  megválasztott tag

 

Ezen tisztségviselők mandátumukat a nagyválasztmánytól kapják egy országgyűlési választási ciklus időtartamára.

 

Az elnökség munkájáért az elnök egy személyben felelős. Felsőbb pártszerve az országos nagygyűlés.

 

Az Országos Elnökség a pártélet irányítója és szervezője. Havonta tart ülést, amelyen szavazati joggal részt vesz a frakció vezetője, valamint tanácskozási joggal részt vehetnek az Országos Fegyelmi Bizottság, az Országos Ellenőrző Bizottság elnökei, a Tudománypolitikai Intézet igazgatója, valamint a pártelnök által meghívottak.

Az elnökség a megyei elnökökkel egyetértésben tesz javaslatot az országos vezetőségnek az államigazgatásban szereplő vezető állású párttagokra.

 

Az elnökség rendkívül súlyos fegyelmi ügyben maga is eljár és dönt. Határozatai ellen az Országos Nagygyűléshez lehet fellebbezni. Az elnökség ügyrendjét és további tagjainak munkamegosztását önállóan alakítja ki. Ellátja a párt intézeteinek felügyeletét.

 

Az Országos Elnökség működése:

 

Az elnökség a párt képviseleti alapon működő irányító testületi szerve, mely a Nagyválasztmányon választott tisztségviselőkből áll.

Üléseit szükség esetén, de havonta legalább egy alkalommal össze kell hívni.

Napirendjén szereplő ügyeket az elnök és a főtitkár készíti elő.

Szükség esetén az elnökségi ülés napirendi pontjainak írásos anyagát és az azzal kapcsolatos határozati javaslatokat annak megtartása előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni az elnökség tagjainak, szükség szerint a szakértőknek, hogy azt véleményezhessék és javaslataikat az elnökségi ülésen megtehessék.

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak ötven százaléka, plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül intézkedni kell az ülés újbóli összehívásáról.

Az ülésen a párt elnöke, vagy akadályoztatása esetén a párt főtitkára elnököl

Az ülés levezetésének módjára az Országos Nagygyűlésre megállapított szabályok irányadóak.

Az ülés határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Minősített szótöbbség szükséges:

•      új napirendi pont felvételéhez.

•    az Országos Nagyválasztmány hatáskörébe nem utalt tisztségviselők megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához azzal, hogy e tisztségviselők megválasztásához vagy elmozdításához az Országos Vezetőségi ülés jóváhagyása szükséges.

Az elnökség tagjai csak személyesen szavazhatnak. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az esetleges titkos szavazás módjára az Országos Nagygyűlés hasonló szabályait kel] alkalmazni.

Az elnökség feladata a hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, a határozat érvényre juttatása.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre vonatkozóan az általános szabályokat kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

II. / 5.

 

AZ ORSZÁGOS FEGYELMI BIZOTTSÁG

 

Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnökét és tagjait az Országos Nagyválasztmány választja meg a párt tagjai közül.

 

Tevékenységét a Pártalkotmány és a hatályos jogszabályok keretei között végzi. Munkájáról évente beszámolni köteles a Nagyválasztmánynak.

 

Az Alkotmány 23.§-a szerint:

 

A párttagok fegyelmi felelősségre vonására vonatkozó részletes szabályokat / hatáskör, illetékesség, tárgyalás, határozathozatal, jogorvoslat / a pártalkotmány mellékletét képező Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

 

A megyei és helyi fegyelmi bizottságok

 

A taggyűlés vagy szervezetek által választható fegyelmi bizottságok első fokon járnak el.

 

Másodfokon járnak el a taggyűlés vagy a megválasztott fegyelmi bizottságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálásában, a megyei, fővárosi fegyelmi bizottságok.

A megyei fegyelmi bizottságok első fokon járnak el a megyei, fővárosi központok tevékenységi körében elkövetett fegyelmi vétséget elkövetők ügyében.

 

A legfelsőbb fegyelmi fórum az Országos Fegyelmi Bizottság, mely

 

•    első fokon határoz a párt Országos Központjának tevékenységi körében felmerült    fegyelmi ügyekben, az országos, választott tisztségviselők, megyei tisztségviselők,

•    az országgyűlési képviselők ellen indított, a párt szempontjából kiemelkedően fontos, a párt országos tisztségviselői és az országgyűlési képviselők állal kezdeményezett ügyekben,

•    másodfokon jár el a megyei központok és a Budapest fővárosi központ fegyelmi bizottsága határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálásában.

 

Az Országos Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezésnek van helye az Országos Vezetőséghez.

 

Az Országos Fegyelmi Bizottság bármely ügyet elbírálás végett a saját hatáskörébe vonhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

II. / 6.

AZ ORSZÁGOS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

Az országos és a megyei ellenőrző bizottságok működésének tekintetében az új Ptk VII. fejezet 3:26,. 3:27, és 3:28. § az irányadó

3:26.§. (A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága)

(1)   A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetés a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2)   A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátatozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(3)   A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(4)   Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(5)   A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

3:27.§ ( A felügyelőbizottság működése)

(1)   A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

(2)   A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, és szakértővel megvizsgáltathatja.

(3)   A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

 

3:28.§. (A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége)

            A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy  nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

Az Országos Ellenőrző Bizottság az Országos Központ apparátusát, a párt tagozatait, képviselőcsoportját, a megyei szervezeteket és az azokhoz tartozó helyi és alapszervezeteket jogosult ellenőrizni.

 

Üléseit az Országos Ellenőrző Bizottság elnöke szükség szerint hívja össze. Ügyrendjét, működéséi szabályzatát önállóan készíti. Az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak más párttisztségük nem lehet, amennyiben a párt az országgyűlés tagja.

 

A Megyei Ellenőrző Bizottság

 

A megyei ellenőrző bizottság tagjai mandátumukat a megyei nagyválasztmánytól kapják. Elnököt tagjaiból választ. Felsőbb pártszerve a megyei nagygyűlés, melynek köteles munkájáról beszámolni. Illetékességi területe a megyében található pártszervek teljes ellenőrzése.

Az Országos Ellenőrző Bizottság és a Megyei Ellenőrző Bizottságok feladata az illetékességi körükben őrködni a pártdemokrácia felett, ellenőrizni a határozatok végrehajtását, a testületi szervek alkotmányos tevékenységét, gazdálkodását.

 

Ennek keretében ellenőrzik:

 

•   az FKGP központi és helyi gazdálkodását,

•  az   Országos   Nagygyűlés,   Országos   Nagyválasztmány,   Országos   Vezetőség,

   Országos Elnökség, megyei szinten pedig a megyei vezető testületek

    határozatainak  végrehajtását,    

•  a jogszabályok és a párt belső szabályzatainak betartását, azok érvényesülést.

 

Az ellenőrzési tevékenység formái:

•  évi egy alkalommal általános vizsgálat tartása, célvizsgálatok a központban

   és a megyék területén,

•  eseti ellenőrzés a gazdálkodás és működés területén, az Országos Központ

   éves záró mérlegének felülvizsgálata.

 

Az Ellenőrző Bizottság működése:

 

Ügyrendjét maga állapítja meg. Működése során a törvényes előírások szerint a következőket kell figyelembe vennie.

•   vizsgálataihoz, ellenőrzéseihez a párt bármely tagját jogosult meghívni,

      tőle véleményt, nyilatkozatot kérni,

•   az ellenőrzött munkaszervezeti egység vezetőjét köteles meghívni,

•   a bizottság tevékenységének támogatása a párt minden szervezetének,

      tagjának alkalmazottjának kötelessége,

 

•  a bizottság jogosult a vizsgálat minél eredményesebb elvégzése érdekében külső szakember igénybevételére.

•   az ellenőrzéssel megbízott külső szerv vagy szakértő ellenőrzésük megkezdésekor kötelesek a bizottságot értesíteni az ellenőrzésben való közreműködés céljából,

•    az ellenőrzéssel megbízott külső szerv vagy szakértő megállapításairól a bizottságot írásban köteles tájékozlalni.

 

Az Ellenőrző Bizottság vizsgálata megállapításait írásban, jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az ellenőrzött terület vezetőjével is alá kell íratni.

 

Ha a vizsgálat során a bizottság jogszabályba, az alkotmányba ütköző, vagy a párt érdekeit sértő magatartást tapasztal, köteles a vezetőség /elnökséget / tájékoztatni. Amennyiben az ellenőrző bizottság írásbeli felhívására a megadott határidőn belül nem küszöböli ki a megállapított hiányosságokat, úgy a párt érdekeit súlyosan érintő szabálytalanságok esetén kezdeményezheti az Országos Vezetőség összehívását.

 

A vezetőség /elnökség/ indokolt esetben köteles haladéktalanul intézkedni az Országos Nagygyűlés/Nagyválasztmány összehívására tett indítvány tekintetében.

 

Az ellenőrző bizottság ellenőrzéséről készült megállapításait a vezetőség /elnökség/ legközelebbi ülésén köteles megtárgyalni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

 

 

 

 

III.

 

AZ ORSZÁGOS SZERVEZET

 

 

Az Országos Szervezetet az ország össze pártszervezete alkotja. Az Országos Szervezet az Országos Központ irányítása és ellenőrzése alatt áll. Az Országos Központ választott tisztségviselőkből, kinevezett aktivistákból és alkalmazottakból tevődik össze, az országos elnökség irányítása alatt áll.

 

Szervezetét és működési rendjét az Országos Főtitkár alakítja ki. A pártmunkát végző, segítő és szervező, ellenőrző szervei osztályokra tagozódnak.

 

Az osztályvezetőket az elnök nevezi ki.

Az Országos Központ adminisztratív irányítását a hivatalvezető végzi, akit az elnökség nevez ki.

 

A politikai és gazdasági területen tanácsadói testület működik, tagjait az elnök nevezi ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III./ 1.

 

VÁLASZTOTT MEGYEI ÉS TESTÜLETI SZERVEK

 

•    A megyei szervezet és központ

•    A megyei nagygyűlés

•    A megyei választmány

•    A megyei vezetőség

•    A megyei elnökség

 

A  megyei szervezet és központ

A megyéken, illetve Budapesten belül működő helyi szervezetek megválasztott tisztségviselőkből, kinevezett aktivistákból és alkalmazottakból áll. Felsőbb pártszerve az országos vezetőség.

 

Felépítésére, szervezetére és belső igazgatására az Országos Központnál írtak értelemszerűen írányadóak.

 

A Megyei Nagygyűlés

 

A megyei szervezet és központ legfelsőbb szerve a megyei nagygyűlés, amely a megyei vezetőségből, a megye országgyűlési és önkormányzati képviselőiből és a helyi szervezetek/alapszervezetek elnökeiből áll.

A megyei elnök évente egyszer köteles összehívni, lehetőleg november hónapban, valamint a megyei választmányt követő 30 napon belül, melyet követő harminc napon belül a nagygyűlés megtartására is sort kell keríteni.

Feladata a megyei politika kialakítása, személyi kérdésekben - a bizalmatlansági indítvány kivételével - nem dönt.

A megyei nagygyűlés előkészítésére, összehívására, ülésének lefolytatására az Országos Nagygyűlésnél leírtakat értelemszerűen kell alkalmazni.

 

A megyei választmány

 

A megyei vezetőségből és a tagság küldötteiből áll. A küldötteket az alap/helyi szervezetek a delegáló gyűléseken választják, a megyei választmány összehívását bejelentő határozatát követő 30 napon belül, minden öt tag után egy küldöttet.

 

A megyei választmány feladata a megyei elnök, majd a megyei elnökség, a küldöttek közül a fegyelmi bizottság, valamint a nagyválasztmányi tagok megválasztása és döntés a bizalmatlansági indítványok elfogadásáról.

A megyei választmányt a megyei elnök hívja össze, minden országgyűlési választás után a hivatalos eredmény nyilvánosságra hozatalát követő 60 napon belül, valamint a megyei elnökség vagy fegyelmi bizottsági tag elleni bizalmatlansági indítvány megyei nagygyűlésen történő elfogadását követő 30 napon belül.

 

A megyei elnöki tisztségre bármely párttag pályázhat. Egyforma lehetőséget kell adni, hogy a pályázók a helyi szervezetek delegáló gyűlésén, illetőleg egyéb fórumokon bemutatkozhassanak. A megyei választmányi gyűlésen többes jelölés esetén először az elnök tisztségére pályázók listára kerülését kell megszavazni, majd a lista első két helyezettje közül kell az elnököt megválasztani.

 

A megválasztott elnök  javasolja az elnökség tagjait.

A megyei választmány három fős jelölő bizottságot választ, mely javaslatot tesz a fegyelmi bizottság elnökére, valamint minden 5 fő küldött után egy fő nagyválasztmányi küldött megválasztására.

A küldöttek megbízása egy választmányra szól. A szervezet működésének akadálya esetén a szervezet fennmaradása érdekében az utolsó érvényes választmányi ülésen megválasztott személyek mandátuma meghosszabbodik új, érvényes választmányi ülésig.

A megyei választmányi gyűlésen egy választott küldött elnököl.

 

A  megyei   választmány   előkészítésére,   összehívására,  ülésének   lefolytatására   az  Országos Nagygyűlésnél írtakat értelemszerűen kell alkalmazni.

A megyei vezetőség

A megyei vezetőség a megyei elnökségből, a megyében működő tagozatok és csoportok elnökeiből, körzeti titkárokból, a megye országgyűlési és önkormányzati képviselőiből, valamint a bizottsági elnökökből áll.

 

Üléseit a megyei elnök vagy tartós akadályoztatása esetén a megyei főtitkár hívja össze.

 

Feladata előkészíteni a megyei nagygyűlés munkáját. Beszámoltatja évente egyszer a megyében működő körzeti irodákat, képviselőket, tagozatokat és csoportokat.

 

A megyei elnökség a megyei elnök javaslatára az elnökség tagjait felmenti, újakat a megyei elnök javaslatára kinevez.

 

A megyei elnökség

 

A megyei elnökség tagjai:

•    az elnök,

•    a főtitkár,alelnökök,

•    l-3 főtitkárhelyettes,

•    pártigazgató,

•    pártfőügyész.

 

Ezek a tisztségviselők mandátumukat a megyei választmánytól kapják egy országgyűlési ciklus időtartamára. ( Lásd előzőeket.) Felsőbb pártszerve az országos elnökség.

 

A megyei elnökség a megyei pártélet irányítója és szervezője, havonta ülésezik. Tanácskozási joggal ülésein részt vehetnek a megyei fegyelmi és ellenőrző bizottságok elnökei, valamint az elnök által meghívottak.

 

A megyei elnök a megyei szervezetet egy személyben képviseli, a megyei központot irányítja. A megyében működő bármely testület ülésén - kivéve fegyelmi és ellenőrző bizottságot - elnöklési joga van. Egy személyben felelős a megyei elnökség politikai tevékenységéért. Az elnökség tagjait a megyei vezetőség hozzájárulásával felmentheti és új tagoknak a megyei vezetőség hozzájárulásával megbízást adhat.

 

A megyei főtitkár az elnök helyettese, a megyében folyó szervezőmunka és a pártapparátus irányítója.

 

Az elnökség ügyrendjét és a tagjainak további munkamegosztását önállóan alakítja ki.

 

 

 

 

III. / 2.

 

VÁLASZTOTT  HELYI   TESTÜLETI  SZERVEZETEK

 

 

• Alapszervezetek

• Helyi szervezetek

• Körzeti központok

 

Alapszervezetek

 

A/ alapszervezet a legkisebb szervezeti egység, amelynek legfeljebb 50 tagja lehet.

 

Felsőbb pártszerve a helyi szervezet. Amennyiben a működési helyen belül csak egy

Elnöki jegyzet

Veronai buszbaleset

A Nemzeti Gyásznapon a veronai buszbaleset áldozataira emlékezünk.
 
óra
 
naptár
«   2017 Február   »
HKSZCSPSZV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728     
 
Önök szerint
Egyetért-e Ön azzal hogy Európai Uniós népszavazással az európai emberek döntsenek a kvóta rendszerről?