Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Álláskeresési járadék
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
Ki jogosult az álláskeresési járadékra?
Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki
l álláskereső,
l az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
l rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
l munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Ki minősül álláskeresőnek?
Álláskereső az a személy, aki:
ll a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
l oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
l öregségi nyugdíjra nem jogosult, és - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
l elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
l az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkahely mely esetben megfelelő?
A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha
l az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
l egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
l a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
l a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
l az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (pl. közhasznú foglalkoztatást is) is felajánlható.
Mi alapján számítják ki az álláskeresési járadék összegét?
Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével számítják ki.
Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján számítják ki.
Mi az alapja az egy napra járó álláskeresési járadéknak?
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
Az álláskeresési járadék összege
l a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed- a járadékalap 60 százaléka,
l a folyósítás második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a kötelező legkisebb munkabér - az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos - összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével.
Mennyi ideig folyósítható az álláskeresési járadék?
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével állapítják meg, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött.
A folyósítási idejét munkaviszony időtartamának alapulvételével számítják ki, oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.
Mely naptól folyósítható az álláskeresési járadék?
Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.
Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.
Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?
Amennyiben az ügyfél álláskeresési-járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:
l személyi igazolvány és lakcímkártya,
l igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya),
l munkáltatói igazolás a munkaviszony megszüntetéséről,
l igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
l adatlap a tartási kötelezettségekről amennyiben ezt a munkáltató a munkáltatói igazoláson nem jelezte, - adóazonosító jel, TAJ, - amennyiben az ügyfél magán-nyugdíjpénztár tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat,
l amennyiben az ügyfél átutalási betétszámlára kéri az ellátást, a folyószámla számot tartalmazó pénzintézeti bizonylat,
l nyilatkozat arról, hogy az ügyfélnek fennáll-e tartozása (visszakövetelés) az állami foglalkoztatási szervvel szemben.
Mikor szünetel az álláskeresési járadék folyósítása?
Szüneteltetik az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső
l terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
l előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
l a közhasznú munkavégzés alatt,
l rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
l keresetpótló juttatásban részesül.
Jogosult-e táppénzre az álláskeresési járadékban részesülő személy?
Az álláskeresési járadékban részesülő személy betegsége esetén sem a járadék folyósítása alatt, sem a folyósítás megszűnését követően nem jogosult táppénzre.
A járadékban részesülő a folyósítás időtartama alatt kizárólag egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe.
Milyen időtartamnak minősül a járadék folyósításának ideje?
Nyugdíjszerző szolgálati időnek, mivel a járadék összegéből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.